A Tanszék története

A Fizika-Automatika Tanszék elődje a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán 1968-ban alakult Matematika-Fizika-Agrometeorológia Tanszék volt Dr. Bacsó Nándor vezetésével. Dr. Bacsó Nándor a Budapesti Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet, 1959-ben a földrajztudományok doktora címet kapta. Jelentős éghajlat és agrometeorológiai, ill. klimatológiai kutatásokat folytatott. Tanszékvezetőként az agrometeorológia oktatását fejlesztette.

1972-ben a Tartósítóipari Kar megalakulása után a Tanszék neve Matematika-Fizika Tanszékre változott, vezetője Bányai Györgyné dr. lett. A Tanszék az alap matematika-és fizikaoktatást szervezte meg. Ebben az időszakban a Tanszék munkatársai kiemelt kutatási témaként foglalkoztak a kertészeti és tartósítóipari termékek, vetőmagtételek statisztikai minőségellenőrzésével. A többéves kutatás eredményeként született Bányainé dr. Sándor Julianna és Perczelné dr. Zalai Magdolna „Tartósított termékek statisztikai minőségellenőrzése” c. szakkönyv. A 70-s években kezdődtek meg a zöldségek és gyümölcsök fizikai jellemzőinek műszeres mérései. A 70-s évek végén indultak el az in vivo bioelektromos mérések, amelyek lehetővé tették egy növény (pl. paprika) teljes vegetációja során a folyamatos információszerzést a növény vízellátottságáról, tápanyag ellátottságáról, hőmérsékleti viszonyairól.

1977-ben jött létre a Fizika-Művelettani Tanszék, amelyen két tanszéki csoport működött: Élelmiszeripari Műveletek és Gépek, valamint Fizika Tanszéki Csoport. Ez utóbbi továbbra is a matematika és a fizika tárgyak oktatását látta el Bányai Györgyné dr. vezetésével egészen 1983-ig.

1983-ban kivált a tanszékről a matematika oktatását végző csoport, és önálló Matematika és Számítástechnika Tanszék jött létre. Ekkor került a Fizika Tanszéki Csoport élére Dr. László Péter. A Tanszék munkatársai mind az Élelmiszeripari Kar, mind a Kertészmérnöki Kar hallgatói számára oktatták a fizikát, illetve az Élelmiszeripari kar hallgatóinak a Méréstechnika és Automatizálás tárgyat. Ebben az időben a Tanszék számos, új, nagypontosságú laboratóriumi műszert vásárolt különböző pályázati forrásokból: laboratóriumi Hunterlab színmérő, HP precíziós elektromos impedancia mérő, penetrométer.

1990-ben Dr. László Péter vezetésével a fizika tanszéki csoport önálló Élelmiszerfizika Tanszéket hozott létre. Az alaptárgyi oktatás mellett a tanszéken folyó kutatómunka is egyre több területre terjedt ki. Kertészeti termények, élelmiszerek reológiai, színtani és dielektromos vizsgálati módszereit fejlesztették ki.

1991-ben Dr. Fekete András lett a Tanszék vezetője, aki a Méréstechnika és Automatizálás tárgyak oktatását bővítette. 1994-től a tanszék neve Fizika-Automatika Tanszékre változott. A tanszék munkatársai az 1996/1997 tanévtől bevezetett szakirányú képzés kidolgozásában aktív szerepet játszottak, az alap fizika és méréstechnika tárgyak mellett új, kifejezetten élelmiszertudományi, élelmiszermérnöki tantárgyak: Élelmiszerfizika I. és II., Folyamatirányítás I. és II., Méréselmélet I. és II. oktatását indították be. Ettől kezdve a Tanszék vezetője az Élelmiszeripari Gépek és Műveletek Tanszék vezetőjével felváltva a Folyamattervező Szakirány felelőse. Ez lehetővé tette, hogy a Tanszéken számos diákköri dolgozat és diplomamunka készüljön. A Tanszék kutatómunkájában doktorandusz hallgatók is aktívan részt vesznek, és így több doktori disszertáció is készült a tanszéki munkatársak irányításával.

A kutatómunkát nagymértékben segíti a Tanszék egyre bővülő műszerparkja: TA-XT2 állományvizsgáló, Haake gyártmányú Roto-Visco1 rotációs viszkoziméter, alfa-ASTREE elektronikus nyelv, E4991A rádiófrekvenciás impedancia anlizátor, NIR spektrométer. A különböző kutatási témákat OTKA, OMFB, valamint EU pályázatok finanszírozzák.

A tanszék vezetését Dr. Fekete András emeritusz professzortól Dr. Felföldi József vette át 2001-ben. Az utóbbi időben több, roncsolásmentes, gyümölcs, zöldség keménységvizsgáló módszert fejlesztenek a tanszéken. Szintén a tanszéken kidolgozott számítógépes látórendszer segítségével kertészeti termények szín és alak jellemzőit lehet meghatározni, amelyeket a termények minőségbecslésére lehet felhasználni. Jelenleg a Tanszéken folyó kutatómunka eredményeként egyre több fizikai paramétert lehet bevonni a kertészeti termények és élelmiszerek minőségbecslésébe, ill. minőségbiztosításába.

Hungarian